Magas vérnyomás- hipertónia

 A vérnyomást 2 Hgmm-ben megadott számmal jelöljük. Ezek közül az egyik a szisztolés érték, amely azt jelzi, hogy mekkora nyomás uralkodik az érrendszerben akkor, amikor a szív összehúzódik. A diasztolés érték azt mutatja meg, hogy mekkora a nyomás, amikor a szív elernyed. A vérnyomás egészséges magas lehet, de mindkét érték együttes növekedése is elõfordul.
A magas vérnyomás a világ nagy részén a leggyakoribb megbetegedés.

Két alapvetõ megjelenési formája ismeretes: embernél is állandóan változik nap folyamán a tevékenységtõl és az idegállapottól függõen.
A jelenlegi álláspont szerint magas vérnyomásnak nevezzük azt, ha a két különbözõ esetben mért érték nyugalmi állapotban háromszori mérés átlagát tekintve meghaladja a 140/90 Hgmm-t a szisztolé érték önmagában is.

I. Primer hipertónia: Önálló kórforma. Sokáig csak az emelkedett szisztolés és/vagy diasztolés vérnyomás a betegség egyetlen tünete, és nem mutatható ki olyan betegség, amely a magas vérnyomás kialakulásáért felelõs lenne. A magas vérnyomásos betegek legnagyobb része ebbe a csoportba tartozik.

II. Szekunder hipertónia: Részletes kivizsgálással megtalálhatjuk a vérnyomás emelkedéséért felelõs kórfolyamatot. Ekkor a magas vérnyomás nem önálló betegség, hanem, hanem csak egyetlen, bár igen fontos tünete egy másik betegségnek. (pl. vesebetegség, pajzsmirigy túlmûködés, érelmeszesedés stb.)

A primer hipertónia kialakulásában genetikai és környezeti tényezõk együttes hatása szerepel. A magas vérnyomás eges családokban halmozottan fordul elõ. Úgy tûnik, hogy a hajlamot örökölhetjük, hogy miként reagálunk a magas vérnyomást elõidézõ környezeti hatásokra.

A helytelen táplálkozás többféleképpen idézhet elõ magas vérnyomást, vagy járulhat hozzá annak súlyosbodásához:

1. Elsõ helyen az elhízást említhetjük. Leginkább a hasra lokalizálódó, ún. alma típusú elhízás esetén     kifejezett az összefüggés.
2. A túlzott sófogyasztás és a magas vérnyomás közti kapcsolatot számos vizsgálat igazolta. · A szervezetben felhalmozódó nátrium érzékenyebbé teszi az ereket az érszûkyítõ anyagok hatására (pl. adrenalin) · A túlzott sófogyasztás vizet tart vissza a szervezetben →ödémák jelennek meg leggyakrabban a lábszáron és a szem körül. · Az érrendszeren belül is felhalmozódik a víz, megnõ a vér térfogata→nõ a vérnyomás.
   
   
   
3. A koleszterin és a zsír túlzott fogyasztása közvetett úton fokozhatja a vérnyomást * Részben hozzájárul az elhízáshoz * Másrészt elõsegíti az érelmeszesedés kialakulását
4.  A Ca-ban, Mg-ban és D-vitaminban szegény táplálkozás is kedvez a magas vérnyomás kialakulásának.
5. Az alkohol kis mennyiségben fogyasztva nem emeli a vérnyomást, de nagyobb mennyiségben izgatja a központi idegrendszert, és így az érszûkítõ anyagok termelõdését. Ha ráadásul az alkohollal együtt több folyadékot is fogyasztunk, az növeli a vér térfogatát. A két dolog együttes hatására jelentõs vérnyomás-növekedés következhet be.
6. Dohányzás: A nikotin érszûkítõ hatása miatt emeli a vérnyomást, valamint fokozza az érszûkítõ anyagok termelõdését is.
7. Stresszel teli életmód  
8. A feketekávé kis mennyiségben nem fokozza a vérnyomást, nagyobb mennyiségben egészségtelen.
   

A betegség lehet tünetmentes, a tünetekkel járó formában leggyakrabban:

• Fejfájás, orrvérzés
• Szédülés, hányinger, látászavar
• Fáradékonyság
• Szapora szívverés
• Ödéma jelentkezik
  

A magas vérnyomás szövõdményei:

1. érrendszeri károsodások: Az érfal megvastagszik, rugalmassága csökken.
2. A szívizom vérellátása romlik, ugyanakkor a szívizom tömege a magas vérnyomás miatt megnõ→nõ a tápanyagigény, de az ellátottság csökken→ritmuszavar, infarktus.  
3. Agyvérzés, agytrombózis→agytrombózis A veseerek elváltozásai rontják a vérkeringést→a vesefunkciók romlanak.  
4. A szemben az ideghártya vérellátásának csökkenése miatt a látás élessége romlik.
   

A magas vérnyomás kezelésének 2 alapvetõ módja:

1. Gyógyszeres

2. Nem gyógyszeres

Ha a hipertónia enyhe fokú, 160/100 Hgmm alatti, és nincs egyéb rizikófaktor, sokszor a diéta önmagában is eredményes. Magasabb vérnyomásnál a gyógyszeres kezelés kiegészül a diétával. Önmagában a gyógyszeres kezelés sosem elégséges, ha a beteg mellette nem figyel oda étkezésére.

1. Optimális energiamennyiség meghatározása:
   • Ha a beteg elhízott, a testsúlycsökkentés mindenegyes kilogrammja a szisztolés nyomást 1-3, míg a diasztolés nyomást 2-5 Hgmm-rel csökkenti.
   • Lassú, fokozatos diéta ajánlott, az energia mennyisége ne menjen az alapanyagcsere alá, 20-25 kcal/ideális testtömeg az ajánlott mennyiség.
   • Fogyasztahtó: sovány húsok, sovány felvágottak (a Na-tartalom függvényében), zsírszegény tej-és tejtermékek, barna, magas rosttartalmú kenyerek. Zöldség-és fõzelékfélék nagy mennyiségben. Naponta fél kg gyümölcs, tojás 2-4 db/hét.
   • Fontos a rendszeres, fokozatos testmozgás
     
     
2. Az étrend Na-tartalmának csökkentése:
   • Naponta 1500-2000 mg Na, ami 3-4 g só fogyasztását jelenti naponta.
   • Megfelelõ nyersanyag-válogatás:
     • Nem ajánlott: sózott húsok, sózott, füstölt húskészítmények, pácolt halak, ömlesztett, kemény, félkemény sajtok, juhtúró, konzervek, sós kekszek, chipsek, sózott, olajos magvak.
     • Korlátozott mennyiségben: kenyér, péksütemény, kalács, keksz, kétszersült, tej, joghurt, belsõségek, csokoládé
     • Szabadon fogyasztható (a megengedett E-mennyiség határáig): friss és mirelit zöldségek, gyümölcsök, szárazhüvelyesek, natúr gabonaipari termékek, tehéntúró
   • A só felhasználás korlátozása az ételkészítés során
   • Az asztali sózás mellõzése
   • Csökkentett Na-tartalmú só használata (Vegamix, Vivega)
     
     
3. Megfelelõ Ca, Mg, K bevitel:
   • Ca: 200 mg/ nap: sovány tej, tejtermékek, szárazhüvelyesek, szója
   • Mg: 350-500 mg/ nap: magas rosttartalmú gabonaipari termékek, sovány húsok, halak.
   • K: 3100-355 mg/ nap: gyümölcsök (banán, szõlõ, rebarbara, aszalt gyümölcsök), zöldségek ( sárgarépa, paraj, sóska, zöldborsó, gomba, burgonya), tõkehús
     
     
4. Zsírszegénység, a zsírsavak megfelelõ aránya
   • Erõteljesebben kell csökkenteni az étrendben a telített zsírsavakat nagyobb arányban tartalmazó sertés- és marhahúskészítményeket, valamint a magas zsírtartalmú tejtermékek mennyiségét.
   • Továbbá érdemes növelni a többszörösen összetett zsírsavakban gazdag növényi olajok, tengeri halak bevitelét.
     
     
5. Megfelelõ rostbevitel: 35-45 g/nap  
6. Az alkoholfogyasztás csökkentése: A WHO ajánlása szerint: férfiak 20 g, nõk 10 g alkoholt fogyaszthatnak anélkül, hogy az károsan hatna a vérnyomásra.  
7. Kevesebb cukorfogyasztás-elhízás esetén egyszerû szénhidrát-cukormentes étrend.  
8. Napi 1-2 gyenge kávé fogyasztása megengedett.
9. Komplex életmódváltás!