Sajnos gyakorisága miatt népbetegségnek tekinthetõ. Különbözõ adatok szerint 10-20% közöttire tehetõ az obstipatio gyakorisága a fiatalokon, míg idõsebbeken ennek két-háromszorosa a becslés.
Nõkön kétszer gyakoribb, mint férfiakon. Kutatási adatok szerint a székrekedés alapvetõen a közepes és alacsonyabb jövedelmû városlakókra jellemzõ.
Székrekedésrõl beszélünk akkor, ha:
- A normálisnál ritkábban van székürítés (heti háromszorinál ritkábban)
- A normális székürítést napi három és heti három között szokás megadni. A heti 3-12 székürítés még normális, ha ez rendszeresen így van, és egyéb tünet nem kíséri. A normális, egészséges székletszámot az életmód, az étkezési szokások, a földrajzi és faji sajátosságok alakítják.
- Ha kemény széklet ürül
- Ha a székürítés jelentõs erõlködéssel jár
- Ha a beteg érzése szerint a kiürítés nem komplett A széklet konzisztenciáját, állagát a benne lévõ víz mennyisége határozza meg. A formált, normális emberi széklet 75%-át víz képezi.
- Ha ennél több a víztartalom (80%), akkor pépes,
- Ha 90%-os,akkor vizes székletrõl beszélünk
- Ha a normálisnál kevesebb a víztartalma (60%), akkor kemény, szorulásos székletrõl van szó.
Kialakulásának okai:
- Rendellenesség a székelésben:
A székelési inger gyakori elnyomása miatt veszíthet intenzitásából és érzése idõvel egészen kihalhat. A végbél megszokja az állandó teltséget, és eltûri azt. A széklet torlódása a végbélbe folytatódik, aminek következménye a colon tartalmának abnormális besûrûsödése. Az állandóan telt colon perisztaltikája ellustul, az izomzata elvékonyodik. Ezek a széklet kinyomásának nehézségében nyilvánulnak meg. A naponta rendszeresen és azonos idõpontban megkísérelt székelés nagyobb mértékben javít az állapoton, mint bármilyen hashajtó.
- Gyermekkorban a nevelési hibák fontos szerepet játszanak a székrekedés kialakulásában.Gyakran elõfordul, hogy nem fordítanak kellõ gondot a reggeli székelés kialakítására. Gyermekkorban elõfordulhat a székelés visszatartása érdekes játék miatt is.
- Rendszertelen életmód
- Rendszertelen étkezés
- A testmozgás hiánya
- Nem megfelelõ, alacsony rosttartalmú étrend
- Elégtelen folyadékbevitel
- Lassult bélpasszázs
- Tartós ágyban fekvés
- Idõskor
- Terhesség
- A székelés fájdalmassága ( berepedés, aranyeres csomók)
A székrekedés eddig felsorolt alakjainak nagy része organikus elváltozás nélkül jön létre. Sokszor már fiatal korban elkezdõdik, öröklõdnek a helytelen táplálkozási szokások és a helytelen életmód.
Idegi alapokon, lelki megterhelés hatására is megváltozhat a vastagbél beidegzése, az irritábilis bélszindróma székrekedéssel járó formájában. A végbél és a gátizomzat betegségei a kiürülés végsõ fázisát akadályozhatják. A kiváltó okok között szerepelhetnek még lelki eredetû tényezõk, feszült családi helyzet, különleges események, félelmek. Sokszor pszichés tényezõk állnak a székrekedés hátterében pl.: iskolakezdés, költözés, utazás.
A székrekedés következményei: 
- A székürítés okozta erõlködés megemeli a hasûri nyomást. Ha ez hosszan tart, jelentõs mértékben terheli a keringést. Ezét keringési problémákkal küzdõ betegeknél különösen fontos odafigyelni a széklet rendezésére.
- Kiöblösödések (divertikulumok) keletkezése a bél egyes szakaszain.
- Aranyeres csomók kialakulása, ezek gyulladása
- A végbélen berepedések, fisszúrák keletkezése
- Legrettegettebbb szövõdménye a végbéldaganatok kialakulása ( colorectalis carcinoma)
Az idült székrekedésnek 2 formája különíthetõ el:
1. Spasztikus obstipáció: Fokozott bélösszehúzódás jellemzi. A bélrészletek gyakran feszülõ kötegként tapinthatók. A széklet az összehúzódások következtében gyakran bogyószerû.
2. Atóniás obstipáció: a végbél izomzatának csökkent mûködése, gyengesége okozza. Gyakoribb idõseken, elhízottaknál, depressziósok között. Az egész bélrendszer motilitása csökkent és a passzázs igen lassú. Az atóniás székrekedés fordul elõ gyakrabban, a spasztikus elõfordulása ritkább.
Orvoshoz kell fordulni, és a székrekedés okát tisztázni, ha:
- A székürítés rendszere megváltozott
- A székrekedést indokolatlan hasmenések váltják fel idõnként
- A székürítés fájdalmas
- A székletben vért látunk
A diéta célja:
Elsõdleges feladat az élelmi rostok bevitelének emelése, rostbõ, salakdús étrend összeállítása. Felnõtteknél 35-40 g rost naponta, melyet megfelelõ nyersanyag-válogatással tudunk megvalósítani.
- Növelni kell a gabonafélék, száraz hüvelyesek fogyasztását.
- Zöldség- és fõzelékfélék naponta bõségesen szerepeljenek a menüben
- Rendszeres nyers gyümölcsfogyasztás
Másik lényeges szempont a bõséges folyadék bevitel:
A napi szükséges mennyiség 3 liter. 1 g rost 0,5 dl vizet köt meg. Nyers gyümölcslevek, zöldséglevek, gyümölcstea, hársfatea, kamillatea, víz, tej, savanyított tejtermékek biztosítják a szükséges folyadékmennyiséget. Kedvezõ hatású a savanyú káposzta leve, szilvabefõtt, szilvalekvár, szilvalé, dinnye. Sok embernél a kávé fogyasztása hat kedvezõen.
Akinek a magas rosttartalmú ételek fogyasztása panaszt okoz, puffadnak, hasi feszülést tapasztalnak, azoknak javasolom a kicsit hosszabb ideig tartó, fedõ nélküli fõzést, mivel a puffadást nemcsak a rostok okozzák, hanem bizonyos illóanyagok is, amelyek a fõzés során eltávoznak.
Túl erõs fûszerek használata nem ajánlott, mert ezek a lassú mozgású belek nyálkahártyáját izgatják. Igen fontos a megfelelõ testmozgás és a székelés rendszerességére való törekvés.
Gyógyításában hashajtót, beöntést csak nagyon makacs esetekben alkalmazzunk, mert ez a hozzászokás veszélyével jár. Spasztikus jellegû székrekedésnél óvatosabban kell eljárni. Ugyan az étrendnek ebben az esetben is megfelelõ mennyiségû salakanyagot kell tartalmaznia, de semmiképpen sem izgató formában.
- Az alacsonyabb rosttartalmú fõzelékek puhára fõve, párolva, a rostosabbak áttörve szerepeljenek az étrendben. - A gyümölcsök meghámozva, mag nélkül adhatók, vagy befõtt, kompót formájában.
- A gyümölcslevek és a lekvárok ugyancsak jó hatásúak. 
A táplálkozási tényezõk mellett fontos a rendszeres életvitel kialakítása, rendszeres testmozgás végzése, a székelés rendszerességére való törekvés és a pszichés támogatás.
