A táplálkozástudományi kutatások minden kétséget kizáróan hangsúlyozzák, hogy a növényirost-fogyasztásnak fontos szerepe van az egészséges táplálkozásban.
A rost fogyasztás fontos szerepe ellenére az tapasztalható, hogy az iparilag fejlett országokban jellemzõvé vált a rostszegény táplálkozás. A vastagbél baktériumai a nem emészthetõ rostokat 90%-ban fel tudják használni. Olyan zsírsavakat állítanak elõ belõlük, amelyeknek a székürítésben élettani jelentõségük van. A bélhámsejtek energiaforrásként hasznosítják, és a baktériumok beépítik saját sejtjükbe. Antikarcinogén hatásuk van.
Gyakorlati szempontból fontos a rostokat: vízben oldódó és vízben nem oldódó rostokra csoportosítani, mivel más-más a fiziológiai szerepük.
Vízben oldódó rostok:
1. cellulóz
2. a hemicellulóz nagyobb része
3. lignin
Vízben nem oldódó rostok:
1. pektin
2. a hemicellulóz kisebb része
3. gumiszerû és nyákanyagok
4. inulin
A vízben nem oldódó élelmi rostok:
- lassítják a gyomor kiürülését, csökkentik az éhségérzetet (fogyókúra)
- lassítják a szénhidrátok felszívódását
- elõsegítik a jó bélmûködést, nagy vízmegkötõ képességük révén növelik a széklet tömegét, megakadályozzák a székrekedés kialakulását - az ásványi anyagok (kálcium, vas) felszívódását gátolják, de csak akkor, ha az ajánlott napi mennyiségnél lényegesen nagyobb mennyiséget fogyasztunk.
Ez a rosttartalmú táplálékkiegészítõk fogyasztásakor fordulhat elõ.
A vízben oldódó élelmi rostok:
- a vékonybélben lassítják a cukor felszívódását, így csökken az étkezés utáni vércukor emelkedés
- elõnyösen befolyásolják a zsíranyagcserét, megkötik a koleszterin és az epesavak egy részét, ezáltal csökkentik a koleszterinszintet.
- felveszik a vízben oldott káros anyagokat is, így a bélben rövidebb ideig tartózkodnak a káros, rákkeltõ anyagok.
Rostbõ étrend javasolható:
- székrekedésben
- divertikulózisban (bélkiöblösödés, idõsebb korban nagyon gyakori)
- IBS-ben (lásd IBS étrendje)
- érrendszeri betegségek esetén (érelmeszesedés)
- magas koleszterin- és triglicerid szint esetén
- elhízáskor
- cukorbetegségben
Ezen betegségek kialakulásában szerepet játszik a rostszegény táplálkozás, ezért a rostbõ étkezésnek szerepe van a betegségek megelõzésében, és a kialakult betegségek kezelésében egyaránt.
Rostbõ táplálkozás során napi 40-45 gramm rost bevitele ajánlott, aminek célszerû, ha legalább fele pektin (almában, birsalmában, banánban).
A rost mennyiségének emelése szükségessé teszi a megfelelõ mennyiségû folyadék biztosítását is, kb. napi 3 liter folyadék fogyasztása szükséges. 1 gramm rost 0,5 dl vizet köt meg. Figyelni kell a megfelelõ vitamin- és ásványi anyag fogyasztásra, mivel ezekbõl is több ürül ki.
A jól összeállított, sok friss zöldséget és gyümölcsöt tartalmazó étkezés során nincs szükség táplálék kiegészítõkre.
