Hasmenés - enteritis

A normál széklet kb. 25% szárazanyagot és 75% vizet tartalmaz. Szokványos táplálkozás esetén az ember általában egy vagy két alkalommal mintegy 75-170 g székletet ürít naponta.
Hasmenés alatt a széklet konzisztenciájának megváltozását, híg székürítést értünk, amelyre a nap folyamán többször is sor kerül. Nagyfokú folyadék-és elektrolit vesztéssel jár. A bélbetegségek általános tünetei közé tartozik, de számos más betegség esetén is elõfordulhat.
Tulajdonképpen nem betegség, hanem tünet, amely infekció, gyógyszerhatás vagy táplálékintolrancia miatt jön létre.
A hasmenésnek 2 alapvetõ formáját különítjük el:
- Rövid ideig tartó, híg székürítés- akut enteritis, másképpen bélgyulladás vagy bélhurut
- Huzamos ideig fennálló hasmenés- krónikus enteritis
1. Akut enteritis:
Legtöbbször akut gastritishez, azaz gyomorrontáshoz kapcsolódik. A gastritis tüneteit ( hányinger, émelygés, felfúvódás stb.) ilyenkor hasmenés, hasgörcs, láz és legtöbbször hányás is kíséri.
Kismérvû kiszáradás esetén a testtömeg-csökkenés 4-5%. Középsúlyos állapotban a testtömeg-csökkenés 9% is lehet.
Különösen idõs embereken a só- és folyadék anyagcsere zavara életveszélyes, akár halálos is lehet. Az idõs emberek szervezetének ugyanis alacsonyabb a víztartalma, a szomjúságérzetük csökkent, kevesebbet isznak, ezért a hasmenésük következtében kialakuló vízvesztés gyorsan kiszáradást okoz. Csecsemõknél is a gyakori halálozási tényezõk közé tartozik, ha a csecsemõ nem kerül idõben kórházba. A hasmenés idején és következményeként kialakulhat a nyálkahártyafelszín csökkenése. Csökken vagy ideiglenesen megszûnik bizonyos enzimek aktivitása (pl. laktáz hiányában a tejcukor nem tud lebomlani, és ozmotikus hatásánál fogva fokozza a hasmenést)
Az akut hasmenét nagyon gyakran a bélrendszer infekciója okozza. Sok esetben bakteriológiai vizsgálattal sem lehet kimutatni a kórokozót.
Az étrendi kezelés célja:
Kímélet a bél munkájának csökkentésével, és a megbetegedett nyálkahártya gyógyulásának elõsegítése Feladatunk: A folyadék- és elektrolit egyensúly fenntartása illetve helyreállítása, valamint a hasmenés tüneti kezelése
A diéta progresszív jellegû, 4 szakaszra bontható:
1. szakasz:

Szilárd ételt ne fogyasszunk, legfontosabb a folyadék- és az ásványi anyag pótlás. Erre legmegfelelõbbek a zöldségfõzetek és a fõtt burgonya leszûrt leve. Jelentõs káliumforrások, és sózva pótolhatjuk az elveszített nátriumot is.
Sötétre fõzött tea, gyümölcstea, hársfatea, csipkebogyótea, szénsavmentes ásványvíz, natúr sárgarépa-leves áttörve adható ebben az idõszakban. Nagyobb gyerekeknél és felnõtteknél a teát nem cukrozzuk, mert fokozhatja a hasmenést, kevés citromlével vagy szacharinnal ízesítjük. Csecsemõknél 5%-os cukros teát esetleg répalevet adjunk.
A szénhidrát megvonása nem célszerû, mert náluk nagyon fontos az energiapótlás. Szacharinos tea adása tilos!
2. szakasz:
Nyáklevesek, diétás rántott leves, sózott zsírszegény húsleves, vizes burgonyapüré, pirított kenyér adható.
A hasmenés befolyásolására a pektin források jöhetnek szóba:
reszelt alma napi 5-6 alkalommal reszelt nyers vagy fõtt sárgarépa birsalmapép
Ezek duzzadnak, bevonják a gyulladt bélfalat, és megkötik a káros anyagokat. A sárgarépa levet magas kálium tartalma miatt is célszerû fogyasztani. A bõvítést folytathatjuk sós vízben fõtt burgonyával, fõtt rizzsel, banánnal.
Tehát ebben a szakaszban a folyadék- és ásványi anyag pótláson túl már energiát adó keményítõt is adunk.
3. szakasz:

Bõvíthetünk lágy tojással, keksszel, fõtt, zsírszegény húsokkal, halakkal.
Ezután sovány túró, sovány reszelt sajt étrendbe állítása következhet.
Hozzáadott zsiradékot nem használunk, fõzést, gõzben fõzést alkalmazunk.
4. szakasz:

- Zsírszegény-könnyû étrendet alkalmazunk.
- Kerülni kell a teljes kiõrlésû gabonából készült termékeket
- Zsírszegény konyhatechnológiai eljárásokat alkalmazzunk
( fõzés, párolás, alufólia, teflon, mikró)
- Kerüljük azokat az élelmiszereket, amik fokozzák a bélmozgást
( magvak, dió, mogyoró, mandula, pattogatott kukorica, hüvelyesek, káposztafélék)
A gyümölcsök közül nem javasolt:
Dinnye, szilva, aprómagvas gyümölcsök - Kerüljük a bélnyálkahártyát izgató táplálékokat (erõs fûszerek, füstölt termékek, uborka, retek, lekvár, szörpök)
A hasmenéshez gyakran társul a laktáz enzim átmeneti hiánya, ezért célszerû rövidebb ideig a tejet, tejcukrot tartalmazó táplálékokat kihagyni az étrendbõl.
2. Krónikus enteritis:
A legalább 2 héten át tartó állapotot értjük alatta. Az idült hasmenés okai között a máj, a hasnyálmirigy, a vékony- és vastagbél betegségei, hormonális zavar, bizonyos daganatfajták is szerepelhetnek, de a veseelégtelenséget és a pajzsmirigy túlmûködést is idült hasmenés kísérheti.
Az idült hasmenés okát mindenképpen ki kell vizsgáltatni. Diétával ez a tünet nehezen javítható, könnyû, a bélnyálkahártyát nem ingerlõ ételek fogyasztása javasolható.
Kerüljük azokat az ételeket, amelyek hasmenést okozhatnak ( feketekávé, sör, tejföl, tej, édes és zsíros ételek, fagylaltok, tejszínes krémek, sütemények) Az egyéni igényeket és tapasztalatokat, valamint az alapbetegség diétás irányelveit tartsuk szem elõtt.

A mikroorganizmusok speciális csoportja, a probiatikus mikroorganizmusok számos egészségügyi és élelmiszer-tudományi kutatás középpontjában állnak. Az eredmények nagyon bíztatóak, de még sok vizsgálatra van szükség megerõsítésükre. Ezek a mikroorganizmusok serkentik az immunfolyamatokat, és csökkentik a patogén baktériumok aktivitását a bélrendszerben. Az élelmiszeriparban ezeket a baktériumokat leggyakrabban a tejkészítmények, tejtermékek elõállításához használják fel. A számos faj közül azokat részesítik elõnyben, amelyek humán bélflóra eredetûek, mert ezek alkalmasabbak a gazdaszervezet élettani igényeinek kielégítésére, és könnyebben képesek megtelepedni a bélrendszerben, mint a vad törzsek.
A különbözõ tejipari cégek egyre nagyobb választékban kínálnak probiotikus baktériumokkal elõállított készítményeket. Egészségünk megõrzése érdekében érdemes közülük naponta fogyasztani.
|